quinta-feira, maio 24, 2007

Relatos de Budapest II

Queridos amigos, tenho a enorme alegria de partilhar convosco a crítica e reportagem do concerto de 20 de Maio, no Teatrum, em Budapest, que teve honra de chamada de capa de ontem de um dos mais importantes jornais diários húngaros, o MAGYAR HÍRLAP.

P.S. Assim que for possível publicarei a tradução!

Até breve!



Joana Amendoeira szerint a fado reneszánszát éli (Fotó: Hernád Géza)

"Ez volt a végzetem"
Hetedszer járt Budapesten Joana Amendoeira, aki a Millenárison adott telt házas koncertet vasárnap. A portugál énekesnő szerint a fado a "lélek dala". A magyar népzene is nagyon közel áll hozzá – olyannyira, hogy szívesen adna közös koncertet Palya Beával.
Joana Amendoeira először tizenöt éves korában lépett fel Magyarországon, amikor első CD-je, az Olhos Garotos (Játékos szemek) megjelent. Akkortájt ő volt a világ legfiatalabb, saját albummal bíró fadoénekesnője. Ez a látogatása volt a hetedik nálunk. A teátrumban rendezett koncertje előtt két nappal, bevallása szerint, torkában dobogó szívvel állt ki a Budapest Sportarénát megtöltő tizenkétezer ember elé, hogy a Zorán-koncert betétszámaként magyarul (!) elénekelje Presser–Dusán Az ünnep című számát.
A Millenárison vasárnap az énekesnő készülőfélben lévő ötödik lemezének néhány számát is bemutatta, ahogy később mondta, tesztelte az "idegen nyelvű" hallgatóság előtt. Az új album egyik éneke magáról a műfajról szól az ősfado szaggatott, lüktető, ismétlődő dallamsoraival, míg a másik egy egyszerű népdal egy virágról. A fado eredete évszázadok óta vita tárgya.
Portugáliából hazalátogató egykori hazánkfia a szünetben azt mondta, hogy a nagy felfedezések korában a tengerre szálló férfiakat búcsúztatták, várták vissza, vagy éppen siratták a fadodalokkal az asszonyok. Egy idősebb portugál nő szerint e műfaj a Brazíliába behurcolt afrikai rabszolgák lundum nevű, a hazavágyódásról szóló, a szabadságukat sirató dalaiból alakult ki, és kerülő úton jutott vissza az anyaországba, Portugáliába. A műsor második felében Joana fivére, Pedro Amendoeira jutott nagyobb szerephez, aki tizenkét húros gitárján a rock-dzsessz improvizációs elemeit keverte a jóval kötöttebb fado változó ritmikájú ismétlődéseivel, Joana pedig a program végén, ráadásként elénekelte a Ha én rózsa volnék című Szörényi–Bródy-dalt is.
Ahogy az énekesnő az előadás után mondta, négyéves korában kezdett fadót énekelni, anyját utánozva, aki magát szórakoztatta a dalokkal otthon, a konyhában. Arra a kérdésre, hogy tinédzserként miért épp ezt az archaikus dallamvilágot választotta – hisz szárnyaló hangjával könnyű és gyors sikereket érhetett volna el a popzenében –, azt válaszolja, a fado elnevezés a latin fátumból ered, ez végzetet, sorsot jelent. "Ez volt a végzetem. És ez lesz a sorsom" – teszi hozzá.
Mint mondja, ma már boldog, hogy így történt, mert valóban érzelmes lény. Ez a zenei világ tudja legjobban kifejezni belső énjét. Tíz évvel ezelőtt a fiatalok régimódinak tartották, furcsán néztek rá, ma viszont az ifjabb generáció is csodálja. "Ami a legszebb – teszi hozzá –, hogy egymás után bukkannak fel a fiatalabbnál fiatalabb fadoénekesek és zenészek. A fiatalok követelik jussaikat az ország hagyományaiból."
Ma divatos dolog elmenni Lisszabon szűk utcácskáiban egy "casa de fadó"-ba (fadoétterembe), s vacsora közben effajta muzsikát hallgatni. Az igazi fadoestnek szertartása van: két fogás között a lámpák elalszanak, csupán az asztalon meggyújtott gyertya fénye lobog, mialatt a fadoénekes előad egy számot, zenekari kísérettel. Halálos csendben hallgatják a darabot, bár az ismertebb, klasszikus dalok szövegét, refrénjét a közönség együtt énekli a művésszel. A fado reneszánszát éli, a fiatalok pedig saját kezűleg építik tizenkét húros portugál gitárjukat, hiszen ez elengedhetetlen kelléke a műfajnak. A kísérletező kedv miatt a dalok állandóan változnak és fejlődnek.
Persze más műfajokban is énekelnek vágyról, szerelemről, magányról, veszteségről. Mi különbözteti meg a fadót a többitől? "A varázslat – válaszolja Joana. – Nehéz lefordítani más nyelvre a szövegét, hisz annyira sajátos. A mágiát viszont oly intenzitással közvetítik a kézmozdulatok és a hang, hogy a néző, bár nem érti a szöveget, tudja, miről énekel az előadó."
A hangulatos, élettel teli lisszaboni fado mellett a lágyabb, szentimentálisabb és sokkal lassúbb coimbrai változat is él, ez az egyetemek hallgatóságának "házi" műfaja, de a fado mindenképp a lélek dala. Ezért érzi Joana úgy, hogy a magyar dalok közel állnak hozzá, vagyis könnyű azokat – még magyar szöveggel is – portugál módra énekelni.
"Fantasztikus lenne – mondja búcsúzóul – egy közös koncert az Arénában Palya Beával. Telt ház előtt."

Somogyvári D. György


6 comentários:

judyjudy disse...

muito obrigada pelo concerto maravilhoso! eu estudo portugues na hungria, e por isso para mim era um pouco mais especial que para a maioria. ainda nao posso traduzir um teixto tao dificil, mas diz coisas boas (:
obrigada outra vez!

Anónimo disse...

Deves pensar que estas em Budapeste...

Anónimo disse...

...e a dor de corno que não faltasse no blog....

Anónimo disse...

há sempre um palhaço ou outro mais reles para comentar... enfim!!!

Anónimo disse...

grande joaninha!!!!!

SB disse...

Minha querida Joana,

não foram 12 000 mas sim 14 000! :)

Passo-te este artigo que podes encontrar na pag do ICEP:http://www.portugalnews.pt/icep/artigo.asp?cod_artigo=145478

O Fado a promover o Turismo de Portugal
O concerto da Fadista Joana Amendoeira na prestigiada sala de espectáculos Teatrum do centro cultural Millenáris Park em Budapeste, foi sem dúvida um dos grandes momentos da programação, "Portugal Apresenta-se", que decorreu nesta capital durante 10 dias, de 17 a 26 de Maio.


Numa sala completamente cheia, com mais de 900 pessoas, das quais 75% adquiriu o seu bilhete, Joana Amendoeira, acompanhada por Pedro Amendoeira na guitarra portuguesa, Pedro Pinhal na viola e Paulo Paz no baixo, cantou e encantou, cantando o fado de Portugal e de Lisboa, grandes poetas portugueses e grandes autores do fado e ainda, com tempo, para cantar duas canções en húngaro, adaptadas para a guitarra portuguesa e para o fado, músicas de nomes tão famosos neste país como são o caso de Gábor Presser, Zorán e János Brody.

A Fadista Joana Amendoeira que para além do concerto, foi convidada do músico Zorán, onde cantou 2 músicas perante mais de 14 mil pessoas, tendo sido um dos momentos mais altos do concerto, actuou ainda na conferência de imprensa de apresentação do "Portugal Apresenta-se", no jantar na vinoteca da Borkapolna e no principal jantar português com fado, realizado no restaurante Károlyi.

A Fadista Joana Amendoeira durante os dias que esteve em Budapeste foi entrevistada e/ou cantou para importantes órgãos de comunicação social como o canal televisivo M1 (Canal 1), para o programa "Kultúrház"(Casa da Cultura), para o canal público DUNA TV, com grande destaque, no contexto do "Fim-de-Semana Português" que decorreu na DUNA TV (18-19-20 de Maio), para o rádios comerciais "Klub Rádio" e "Rádio Café", rádios públicas "Kossuth e Petöfi"(Canal 1 e 2) e para o canal WebCsatorna. Foi entrevistada para o diário Magyar Hirlap e foi notícia a sua presença em mais 16 órgãos de comunicação social.

O Fado e no caso concreto a Fadista Joana Amendoeira, é hoje no mercado húngaro um meio excelente de promover Portugal, de promover a oferta turística portuguesa, sobretudo com o destino Lisboa.


[29-05-2007] [ Icep Portugal ]